A mozgás és testtartás bája - A Rolfing klasszikus tizes szériája

Több, mint harmincöt év telt el azóta, hogy Dr.Ida Rolf az Egyesült Államok nyugati partján megkezdte munkáját a nagyobb nyilvánosságnak bemutatni. Ebben az idõben már õszhajú öreg asszony volt, aki egy életen keresztül dolgozott Rolfing-nak nevezett technikájával. Fiatalok csoportja sereglett körülötte, hogy eltanulják a módszerét, amikor Big Sur-ben, a festõi környezetű Esalen Intézetben elsõ képző kurzusát tartotta. Fritz Perls, a gestaltterápia megalapítója sokat segített a kezdeti szervezésben; Ida Rolf munkájában gestáltterápiájának ideális kiegészítését látta, mivel úgy gondolta, hogy a Rolfinggal a testten keresztül valami hasonló érhetõ el, mint ami az õ munkája során a pszichén keresztül történik.

Jóllehet Ida Rolf tanítványainak csoportja kezdetben még kicsi volt, a Rolfing már akkor is nagy feltűnést keltett: Marilyn Monroe bejegyezte naplójába, hogy éppen Mabel Todd könyvét a "Gondolkodó Test"-et (The Thinking Body. A Study of the Balancing Forces of Dynamic Man. London, Cecil Court, Dance Books. 1937) olvassa. Ez a mű Ida Rolfra is mély befolyással volt. Marilyns kollegái közül sokan keresték fel Ida Rolfot Hollywoodból, többek között Marlene Dietrich, Greta Garbo és Garry Grant. Valamennyien azért jöttek, hogy a tizes kezelési szériában részesüljenek, melynek során a kötõszövet egész rendszere - a fejtõl a lábig - sorra kerül. A filmvilág tehetségműhelyében, a Lee Strasberg Acting Studio-ban akkoriban a felvétel feltételeihez tartozott, hogy a színinövendékek elõször is "Rolfozni" jártak, hogy testüket a tíz kezeléssel elõkészítsék az igényes kiképzéshez.
A tiz kezelésböl álló sorozat a mai napig a Rolfing-módszer magját képezi, ez az oktatás anyaga Coloradoban, az Ida Rolf által alapított Rolf Intézetben, de Münchenben is az European Rolfing Association keretében.

Vetnünk kell egy pillantást a Rolfing-módszer múltjába és jelenébe, hogy mindezt jobban megérthessük. A fiatal Ida Rolf, aki az egyik legelső egyetemet végzett biokémikus nő volt az USA-ban, éveken keresztül tanult jógamesternél. Tudományos tanulmányai mellett mindenféle alternatív módszerrel is foglalkozott, melyek azt célozták meg, hogy az ember testét és lelkét egyensúlyba hozzák. A tömérdek tapasztalat közül bizonyára a jóga és az oszteopátia manuális kezelési koncepciója hatottak rá leginkább. A jógát - mely az indiai kultúrából került át Amerikába - az asanas-okon keresztül tanulták az emberek: az asanas-rendszer egy igen differenciált, évezredes múltra visszatekintõ jóga pozitúra-rendszer, amely a napi gyakorlatok hosszantartó útján hozza összhangba a testet és a lelket. Ezzel szemben az oszteopátiában, amely a nyugati kultúrában jött létre, az organizmus önszabályozó erejének ösztönzése kézzel történõ kezeléssel történik.



Rolfing - híd a keleti jóga és a nyugati oszteopátia között

Hosszú évek jóga praxisa után úgy döntött Ida Rolf, hogy a jóga gyakorlatokat a manuális technikával kombinálja. Miközben jóga tanítványai az asanas- és légzõgyakorlatokat végezték, megpróbált a kötõszövetre kézzel hatni, hogy a tanítványok fejlõdési folyamatát meggyorsítsa. Az amerikaiak a munkáját ezért így emlegették: "Drive in Yoga".

Ida Rolf hidat próbált ezzel építeni a hosszadalmas keleti jóga, és az oszteopátia gyorsan ható nyugati kezelési szisztémája között. Mindeközben azon fáradozott, hogy mindkét módszer célkitűzéseit egyesítse. A.T.Still első tanítványainak generációja, az öreg amerikai oszteopátok képessége, és célkitűzése - az organizmus mozgáskorlátai alóli felszabadítása - nagy hatással voltak rá. Ezzel együtt nagyra tartotta a jóga kapacitását is, ahogyan az az embereket megszabadítja a fölösleges feszültségektöl, és úgymond belülről felegyenesíti õket. Így jutott el végül is a tíz Rolfing-kezelés konzepciójával a két célkitűzés összekapcsolásához.


Jól felismerhető terv áll eme kezelési sorozat mögött: A Rolfer elõször is mindig megnézi a kliensét állva, ülve és járás közben. Arra figyel, hogy hogyan illeszkedik össze az ember teste, hol vált élete során túl feszessé, vagy túl puhává, hogy a test egyes szakaszai hogyan vannak egymással összekötve. Figyelmét mindenekelött annak felismerésére öszpontosítja, hogy a test szerkezete összhangban van-e a gravitációval, vagy összetorlódik-e ettõl a mindig jelenlévö értéktöl. Ezekután a Rolfer végigtapogatja a szövet legfontosabb szakaszait. Ilyenkor különösen az izmokat borító fasciára koncentrál, melyeknek az izmok mozgékonyságában fontos szerepet jut. Eközben úgy analizálja a test szerkezetét, mint egy képfaragó, aki szobrot akar formázni.

A Rolfer azonban nem csak a statika szemszögébõl analizálja a test szerkezetét. A statikai analízist azzokkal a jellegzetességekkel hozza összefüggésbe, ahogyan a kliens a mindennapokban mozog; fel szeretné fedezni azokat a mintákat, amelyek számára a munkahelyen, az irodai széken, a képernyõ elött, az autóülésben, vagy akár a sportban és discóban tipikusak. És végül elkezdi a gyakorlati munkát: az egyes kezelések célkitűzései a kezelt emberre lesznek méretezve. Ennek során - jóllehet a menetrend kész van - az alkalmazásnak magának a lefutása mindig nagyon individuális.



A fejtől a lábig, kívül belül - Rolfing az ember minden porcikáját érinti

Az elsõ Rolfing kezelés célja példának okáért az, hogy a légzésnek nagyobb teret teremtsen és a mellkas és csípõ közötti kapcsolatot valamicskét oldja, hogy az organizmus jobban fel tudjon egyenesedni anélkül, hogy közben meg kellene eröltetnie magát. Ennek az eredménynek az eléréséhez az kell, hogy a kezelés - amennyire csak lehetséges - testreszabott legyen. A Rolferek képzésük során az érintésminõségek széles spektrumával tanulnak meg dolgozni. Ezek néha igen erõteljesek, a Rolfer intenzíven nyúl bele - masszázsolaj használata nélkül - a kötõszövetbe. Ezzel ellentétben a kezelés sok eleme igen kifinomult, amely megköveteli a kliens figyelmes együttműködését: a Rolfing jóllehet elsősorban testi kezelés, de nemkevésbé érzékelés- és mozgástanító folyamat is, amely az organizmust el akarja juttatni önorganizációs és -gyógyító képességeinek teljes aktivizálásához. Ezért is oly szigorúan tízhez kötött a kezelések száma. Csak késõbb, a feldolgozás hónapjai után lesz néhány - a felfrissítést célzó - kezelés ésszerű.

A második kezelés többnyire arról szól, hogy a lábszárak, lábfejek statikája javuljon, hogy a törzsünk és az "alváz" egyensúlya helyreálljon. A harmadik kezelés testünk mindkét oldalszakaszának mozgékonyságával és kiegyenesedésével foglalkozik. A négytõl hétig tartó kezelések során végül eljut a Rolfer a test épületének mély belsõ szerkezetéig, midõn a mélyen fekvö fasciákat és membránokat kezeli. Az elsõtõl a hetedikig tartó kezelések során kontaktusba kerül így a kötõszövet szinte valamennyi fontos rétegével: a talp fasciájától, az alsólábszár membránjaitól a hát rétegein keresztül egészen a nyak egyes kifinomul elemeiig, és az állkapocs izületének leghátsóbb szögletéig. A legvégére három kezelés marad még - a nyolcadik, kilencedik és tizedik -, hogy az alapos renoválás után a test felépítése harmónikussá, stabillá váljon.

Az alapvetõ meggondolás, amit Ida Rolf már igen korán kifejezésre juttatott, az mindvégig az, hogy a nehézségi erõhöz való viszonyunk komplikáltabbá és fontosabbá is vált azáltal, hogy már nem négy lábon - mint elödeink -, hanem kétlábon állunk és járunk. Amirõl tehát szó van, az a test statikájának lehetõleg kiegyenlített egyensúlya és az effektívebb mozgás.



A struktúra és szisztéma individuális kezelése

A Rolfer célja a tíz Rolfing-kezeléssel az, hogy megtalálja minden esetben a lehetõ legjobb individuális megoldást arra nézve, hogy a test megszabaduljon fölösleges feszültségeitõl, melyek gyakran komoly testi és lelki következményekkel járnak. Ennek módja - hogy mindez hogyan történik -, az a mai gyakorlatban Ida Rolf óta néhány szempontból továbbfejlõdött: a Rolfing-módszer az utóbbi években pont Európában is új impulzusokat kapott. Dr. Hans Flury, svájci orvos és Rolfer újólag elmélyítette Ida Rolf alapmeggondolásait, Hubert Godard mozgásszakértõ a Párizsi Egyetemen pedig funktionális aspektusokkal gazdagította a Rolfing-koncepciót.


A tizes széria klasszikus elve mégis még mindig a Rolfing-módszer egyszeregygye. Ez egyszerűen azért van így, mert ez a tíz kezelés ideális módon fedi le a kliensek egészen különbözõ kívánalmait és követelményeit; némelyek azért mennek rolfozni, hogy testüknek felépítése jobb legyen - jobb formát akarnak, feszesebb kötõszövetet; mások azért jönnek, hogy megszabaduljanak krónikus háttáji problémáiktól, hogy a mindennapi stresszt, a mozgás hiányát kiegyenlítsék; ismét mások a lelki egyensúlyukhoz keresnek a Rolfing-on keresztül szilárdabb alapokat. A Rolfer számára a tíz kezeléssel bármelyik út járható: különbözõ mélységekben, magasságokban és különbözõ irányokban. A célkitűzésekről és egyéni elvárásokról Rolfer és kliens partnerként dönt.



Presseinformation European Rolfing Association
Für Anmut in Haltung und Bewegung: Die klassische Zehner-Serie im Rolfing,
ford.: RÉVÉSZ Sándor certified Rolfer